A kampányról
Szorongsz, ha rád dudálnak? Kihívást okoz a parkolás? Félsz autópályán vagy nagyvárosi forgalomban vezetni? Bizonytalan vagy, ha többsávos úton kell sávot váltanod? Aggódsz, ha esős időben kell autóba ülni? Esetleg messziről elkerülnéd, hogy vezetni kelljen?
A Magyar Suzuki „Együtt az utakon” programja minden évben más közlekedésbiztonsági témára hívja fel a figyelmet. Idén azokhoz szeretnénk szólni, akik úgy érzik – hiába van jogosítványuk – nem magabiztosak az autóvezetésben, illetve azokhoz, akik csak nemrég szerezték meg a vezetői engedélyt, és még bizonytalanok. Az a tapasztalat, hogy a társadalomnak sokkal megértőbbnek kellene lennie velük szemben. Hiszen sokan vannak, akik rossz tanácsok, kellemetlen élmények, baleset vagy más ijesztő közlekedési szituáció megtapasztalása miatt, esetleg sok évnyi kihagyás után nem mernek volán mögé ülni. Előfordulhat, hogy kis településen tanultak vezeti és a nagyvárosi forgalomtól félnek. Olyanok is szép számmal vannak, akik csak ritkán ülnek autóba, keveset vezettek, és az ebből fakadó tapasztalathiány, bizonytalanság miatt aggódnak, ha vezetniük kell. Szerencsére a rutin megszerezhető, a bizonytalanság, félelem pedig leküzdhető, és mindenki számára lehet élmény a vezetés.
Az autósiskolák szinte mindegyikénél lehet a jogosítvány megszerzése után is gyakorló órákat venni. Sok oktató kifejezetten az újrakezdők és a bizonytalanok segítésére specializálódott. A vezetéstechnikai tréningek pedig rengeteget segítenek abban, hogy a hétköznapi közlekedési helyzetek ne jelentsenek többé kihívást.
A kutatásról
A Magyar Suzuki és az Ipsos közös, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy bár a magyar autós társadalom attitűdje türelmes és támogató a kezdő vagy gyakorlatlan vezetőkkel, a közlekedéspszichológus szerint mást lehet tapasztalni a mindennapokban.
A kutatás többek között rávilágított, hogy a ritkábban vezetők körében magasabb a nők és a budapestiek aránya, illetve azoké, akik még csak néhány éve vezetnek. A kevésbé gyakori vezetés mögött többnyire a kényelmesebbnek tartott tömegközlekedés (26%) vagy a nem túl gyakori elfoglaltság (26%) áll.
Gyakran párosul szorongás az autóvezetéshez tapasztalatlanság (68%), a jogosítvány megszerzése során szerzett rossz élmények (21%), átélt baleset (15%), nem megfelelő egészségügyi állapot (14%) miatt, de befolyásolja a hangulatunkat az is, ha szülőként a gyerekekre is figyelni kell a vezetés során (12%). Ugyancsak félelmet válthat ki, ha valaki vidéken tanult vezetni, azonban nagyvárosban kell a közutakon helytállnia (5%). A kutatásból úgy tűnik, az autósok többsége semleges vagy pozitív attitűddel fordul a bizonytalanok, a T-betűvel ellátott járművek felé. A támogató vagy türelmes magatartás azonban inkább jellemzőbb a nőkre, az idősebb generációra és a kisebb településen élőkre.
A kutatás eredménye
Szakértőink
CSÖRGŐ LÁSZLÓ
Közúti járművezetőket oktat és vezetéstechnikai tréningeket szervez a Drivingcamp Vezetéstechnikai Központ vezető instruktoraként, emellett tagja a Német Kötlekedésbiztonsági Tanács (DVR) akkreditált tréner csapatának is.
Fő célja, hogy ne csak vezetni, de közlekedni is megtanítsa az embereket. Hisz abban, hogy amikor a vezető megismeri saját és járműve határait, akkor a közúti közlekedésben is tudatosabbá válik, és képes lesz körültekintően, nyugodtan, valamint biztonságosan közlekedni.
ZERKOVITZ DÁVID
Munka- és szervezet-szakpszichológus, aki szakértő a járművezetés emberi tényezői és a munkahelyi alkalmasság pszichológiájában. Tevékenységi köre magában foglalja a vasúti, légi és vízi balesetvizsgálatokban való részvételt meghívott szakértőként, valamint repülőgépszemélyzetek és mérnökcsoportok számára tart továbbképzéseket szakmai tanácsadóként. Munkájában központi szerepet játszik az emberi viselkedés és teljesítmény elemzése annak érdekében, hogy elősegítse a biztonságosabb és hatékonyabb járművezetést, valamint a munkahelyi alkalmasságot.
GÁL KRISTÓF
Gál Kristóf rendőr ezredes 2016 óta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője. Számos alkalommal láthattuk őt a televízió képernyőjén, különösen akkor, amikor az operatív törzs járványügyi tájékoztatóit koordinálta. Pályafutását kezdetben színészként képzelte el, majd a karrierváltás után a BRFK-n kezdett el dolgozni, ezt követően a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon folytatta életvédelmi nyomozóként. Bácsban 2013-ban sajtófelelős lett. Mivel rövid időn belül bizonyította rátermettségét, 2016-tól már az ORFK szóvivőjeként tevékenykedett.
