Misztikummal fűszerezett kiállítás Esztergomban

150 éves a Japán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat. Ukiyo-e. A japán szó annyit tesz magyarul, hogy „a lebegő, tünékeny világ képe”, egyben művészeti irányzat. Magyarországon eddig példanélküli tárlat nyílt az esztergomi Duna Múzeumban, ahol bárki bepillantást nyerhet a 19-20. századi európai művészeket is megihlető, izgalmas irányzat világába. A japán-magyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulója apropóján életre hívott kiállítás, és az alapjául szolgáló pályázat támogatója a Magyar Suzuki Zrt.

A lebegő világ képei Esztergomban
A japán ukiyo-e a 17. és 19. század között virágzó művészeti stílus volt, amelynek mesterei fametszeteken és festményeken igyekeztek megragadni a világ múlandóságát, legyen szó a női szépségről, tájakról, történelmi eseményekről, a növény- vagy állatvilágról és az erotikáról. Misztikummal fűszerezett, utánozhatatlan színátmeneteket felvonultató alkotásaik olyan európai művészekre voltak inspiráló hatással, mint Claude Monet, Vincent van Gogh vagy Henri de Toulouse-Lautrec. A japán művészeti irányzat jegyében, „A lebegő világ képe - Az ukiyo-e hatás” címen kiírt pályázatra beérkező művekből nyílt most hazánkban egyedülálló kiállítás az esztergomi Duna Múzeum Európai Közép Galériájában.

Igazi magyar és japán
A pályázat, s egyben a tárlat célja, hogy 2019-ben, a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulójának okán a japán kultúra felé irányítsa a figyelmet, ezért is vállalta örömmel a főtámogatói szerepet a Magyar Suzuki Zrt. „Büszkék vagyunk Magyarországon elért eredményeinkre, sikereink bizonyítják, hogy Japán és Magyarország szorosan együtt tudnak működni. Jó érzés látni, hogy a kultúra területén is ilyen remekül megmutatkozik a két ország közötti jó kapcsolat” – mondta a kiállítás megnyitóján Yoshinobu Abe, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója.

A pályázatra összesen beérkező 968 mű közül szakmai zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket 2019. augusztus 23-ig tekinthetnek meg a látogatók a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. A pályaműveket Bencsik Barnabás művészettörténész, kurátor, az ACAX – Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda vezetője, Brassai Gabriella festőművész, valamint Dénes Mirjam művészettörténész, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora bírálta el.